Hétköznapok

/Szerk.: Katt oda oldalra 50, részben még soha nem látott nagyszerű fotóért Litvániából! --->/

Mondhatnám szürke, mert egy ideje már nem süt a nap. Az ég egybefolyik a távolban, tiszta tejföl minden. A tudatom is eléggé ködös, meg vagyok fázva már egy ideje és állandóan vérzik az orrom. Az idő trágya, +3 és -3 között van, pár napja még eső is esett, a szép fehér hó most koszos szürke, kilátszik az aszfalt és minden pillanatban az éltedre törhet egy-egy lefagyott lépcső.

Ennyi elég is volt a negatívumokból, mert azért a héten volt ez-az. Szerdán este átmentünk Bramhoz és Yoonhöz, hogy összegyűjtsük a tízmillió képünket Litvániáról. Én egy laza 450-el képviseltem magam és Kedves Olvasó, aki most azt gondolja, hogy csak házak voltak rajta az nagyon téved, az utóbbi években már emberek is kerülnek a képekre néha :) András kb. 600 képpel érkezett, ebből kb. 3-on volt ember :) Bram és Alex egy szolidabb adaggal jelölte magát, így szerintem ~1200 képet pörgettünk át jó hangulatban. Amiről egy részt mi, másrészt egy kis észt vodka, litván dutyfree és egy kis helyi sör gondoskodott. Bram vicces, mondtam neki, hogy írok blogot, Andrástól megtudta a címét és elolvasta google translatorrel, majd egyszer csak kaptam egy üzenetet facebookon, hogy "And btw, Kibinai!". Ugyanis kb. az egyetlen mondat, amit ki tudott hámozni, az az volt, hogy nem emlékszem a trakai lokálspecialitás nevére, így mindenki rebegjen hálát Bramnak, mert a keresett név a Kibinai.

Visszatérve a képekre, kitűztük magunknak azt a célt, hogy 50 képet kiválogatunk és majd egy palacsintázás keretében összetrombitált népségnek megmutatjuk. Mindenki átnézte a saját képeit és kiszelektálta, ami neki tetszik, majd Yoon főbíró vezetésével egy Passed/Failed rendszerű kétbites szűrőn engedtük át őket. Majd feltöltöm őket külön is és akkor akinek nincs kedve 1200 kpet végignézni Litvániáról az könnyebb helyzetbe kerül :) Utána még maradtunk, sztoriztunk, Bram mutatott képeket egy skóciai túráról, ami eléggé adta, úgyhogy lehet, hogy egy olcsó ryanaiirel egyszer érdemes lenne elmenni odáig. Végül Andrással ketten valami fél 2-ig maradtunk, elég jól telt az este. Persze a másnap reggel annál nehezebb volt.

Csücsörtökön leadtam az első finn kisfogalmazásomat, ami álljon itt emlékül. A helyes megfejtők magas jutalomban részesülnek.

András Gyöngy

Moi!
Minun nimi on András Gyöngy. Olen 23 vuotta vanha ja naimaton. Olen kotoisin Unkarista siis mun äidinkieli on unkarilainen. Puhun myös englantia, vähän saksaa, italiaa ja tosi vähän suomea. Minä asun nyt Tampereella Hervannassa mutta minun kotikaupunki on Budapest. Minun osoittee on Orivedenkatu 8 D83. Olen opiskelija ja opiskelen nyt Tampereen teknillisessä yliopistossa. András Németh on minun ystävä, hän on kotoisin Unkarista myös. Harrastan matkailua, luistelua, laskettelua ja varjoliitoa.

Nähdään!

Este már nem voltam a toppon, többiek elmentek biliárdozni, de én inkább itthon maradtam, mert egy kedves hang várt valahol ezersokszáz kilométerrel arrébb.

Pénteken reggel céglátogatáson voltunk NDT-ből (roncsolásmentes anyagvizsgálat). Reggel kissé összekaptunk Alexszal, félreértések meg a korai kelésnek köszönhetően, de igazából minden ilyet meg tudunk beszélni, úgyhogy probléma az nincs. Viszont az egyik francia gyökér rendesen felhúzott a buszmegállóban. Ilyen nagyon okoskodó nagyon tudja mondani maaannn, állt a két kis haverjával és szerintem még a csütörtök hajnali bulitól megrészegülten (mindenesetre a fűszag az áradt belőlük) magyarázott valamit, úgy, hogy hozzá se szóltam. Hát egy pároslábas tarkónrúgást lehet, hogy kiérdemelt volna, de kb. 10 másodpercig foglalkoztam szegény hülyegyerekkel és utána hagytam, had örüljön magának. Életemben először sikerült talán normálisan felülkerekedni egy idiótán, így ez egy nagy előrelépés. Ez amúgy most úgy hangzott, mint ha esélyem lenne egy pároslábas tarkórúgásra, de valójában nincs :D:D:D na meg nem is gondoltam komolyan.

A cég nem volt rossz, eltekintve, hogy egy 60-70 perces előadást kellett végigállni. De utána megnéztünk mindenféle eszközt, örvényáramos mágnesporos foszforszkálós UV-lámpázós, penetrációs tesztet, ultrahangos hegesztésvizsgálatot, röntgensugaras átvilágítást (ráadásul a legmodernebb technikát), úgyhogy szakmailag biztos, hogy hasznos volt.

Este focimeccsek következtek az egyetemen, Dél-Korea-Csehország és Irán-Mexikó. A vicces az volt, hogy egyedül az iráni csapat állt csak irániakból, Csehországba még egy-két ferdeszemű befért erősítésnek, tekintve, hogy 2 cseh srác van. Yoon csapata nagyon harciasan küzdött, de 10-3-ra keményen kikaptak, ám Mexikó 13-0-ás vereségét semmi nem múlta felül.Közben Brammal arról értekeztünk, hogy elég ijesztően sok iráni van (~30-40) és vajon véletlen összefüggés-e, hogy a TUT messze földön híres az atomtechnológia oktatásáról. Minden esetre pl. Fabi két iráni lakótársáról még azt se tudja, hogy mit tanulnak itt, állati illedelmesek, sosem szólnak egy szót sem.

A focimeccs után még átmentünk Andihoz és Yoonel, Brammal meg Anával megnéztünk egy mexikói filmet, ami nem volt rossz, de a vége felé én már elég ko voltam. Többiek maradtak valami 1-ig de én hazamentem pihengetni. Ennek megfelelően a szombati napon semmi érdekes nem történt. Megírtam a menedzsment házit, amiben egy Tendert kellett kiírni CRM szoftver implementálására. Mivel 4-en csináljuk, így eléggé össze-vissza munka, sokkal egyszerűbb lenne, ha egyedül kéne megírni az egészet, de igazából nem izgat. Legyen meg a továbbjutás most, aztán jólvan. A lényeget így is értem. Este Alexre megint rátört a sütögethetnék, így pizza készült, ami igazán finom lett. Kaja után azonnal mentünk szaunázni, mert Gábor foglalt 8-9-ig. Azt gondoltam ,hogy a náthának majd jót tesz, este még úgy is tűnt, de vasárnap reggel kevésbé indult mókásan. Valami nyavalya mindkettőnket ledöntött a lábáról, így a 11-es kelés után még 1-ig pihengettem az ágyban. Házi írás volt a nap legnagyobb durranása, egy kis beszámoló a pénteki céglátogatásról, de amúgy semmi érdemleges nem történt. Az idő végre elkezdett tisztulni, napközben néha kikandikált a nap, most este pedig már egészen kitisztult.
Holnap estére tervezünk egy kis bemutatót a litvániai képekből, addigra remélhetőleg összekaparom magam.

Mint a mókus fenn a fán. Egyik reggel csak sikerült lekapnom.

Mozizunk.

Yoon Dél-Koreáért harcol