Winter is coming!

Igen, a tél közeleg. Kezd bedurvulni az idő, esik a hőmérséklet és egyre erősebben fúj a szél, sötétednek a napok, a vadak egyre közelebb merészkednek, dúlnak a járványok és kitört az éhínség jaöö ez nem az, de tény, hogy fúj a szél és gyün a hideg. Most nem írok a tárgyakról, lényeg, hogy tegnap is volt órám meg ma is, mindkettő jó volt meg kell írni majd ezt-azt belőlük, szerintem ráér szólni róluk pár szót, ha teljesítettem őket, akkor talán valami átfogó bölcsességet oszthatok meg Veletek.

Inkább írok kicsit arról, hogy tegnap a tegnapi történéseket egy kis testmozgással kezdtük, Alexszal elmentünk futni suli után, meg tornáztunk egyet, ami nagyon jó volt a benn rohadás után. Utána kezdődött 'Get together party' az egyetemen, ami Mrs. Heidi Fordell szervezett talán személyesen, mindenesetre jelen volt. Ez az a Hölgy, akiről már korábban is említést tettem, aki minden gondunkkal, bajunkkal foglalkozott emailben és akiről azt hittük, hogy 50 éves, mígnem kisült, hogy max 26, ezért is meglepő, hogy ennyire türelmes és kedves volt velünk. (Nem úgy mint odahaza a kedves erasmus irodában a CSAJ, akinek mindenki BELELÉPNE A SZÁJÁBA, minimum egyszer :) ) Kicsit elkanyarodtam. Szóval ez az est gyakorlatilag egy kis előadás volt nekünk. Először volt egy finn kórus fiatalokból, akik elég jól énekeltek, majd egy Momentán társulathoz hasonlító 3 fős csoport, akik angolul csináltak egy kis stand upot. Nem volt rossz de anno a Momentános Budapesten jobban tetszett. (igaz, kedves olvasók, volt aki akkor velem tartott :) ) Utána volt ingyen kaja, ami mindenkinek nagyon tetszett, így annyit ettünk, amennyit csak bírtunk, közben volt kis beszélgetés, ez-az. Mivel 8-kor vége lett és tegnap még meleg volt (-2 fok körül), a hó tapadós volt és délután lekéstem Ana első hóemberét, így kitaláltam, hogy építsünk egy gigászi nagyot, majd megpróbáltam beizzítani a többi embert is, hogy ugyanmár ne lépjen le mindenki. Egyre duzzadt a csapat, egész sokan lettünk, kimentünk, elkezdtünk építkezni, aztán 5 perc múlva 30 ázsiai gyűrűjében voltunk 4-en magyarok meg Ana, meg Fabian, a többiek mind leléptek. Nem tudom, olyan fura, hogy itt vannak ezek az arcok és így nem sok mindenre vehetők rá, szerintem nem gáz 24 évesen multikulti környezetben hóembert építeni... az ázsiaiak meg nagyon barátságosak, jól mutatja a következő, japán horrorba illő kép, amelyet gyenge idegzetűeknek nem ajánlok :)

Hazafelé kicsit bosszankodtunk, hogy milyen nyulak az emberek, de igazából nem törődtünk vele. Jünnel elkezdtünk birkózni a hóban, ennek örömére jól meghúztam a combomat, de hazafelé azért még tudtunk Andival, Fabival, Anával, Jünnel, Andrással, Alexszal hógolyózni egyet.

A mai nap suli volt, majd este fél 6-kor kezdődött a 'campus olympics'. Kicsit késve érkeztünk, András, Alex, Jün, én, majd hozzánk csaptak két franciát is. A játék során 10 csekkpojnton kellett különböző feladatokat teljesítenünk, mint csapat és elvileg a max. pontot csak valamilyen hülyéskedéssel lehetett elérni. Rögtön az első helyen hócsata volt, így az éjszaka rendbe jött combomat az első pillanatban sikerült meghúznom megint. Nagy nehezen kitaláltunk egy csapatnevet is, Pig Killers lett :) Nekem már az elvette kicsit a kedvemet a játéktól, hogy hiába nyertünk a szabályok szerint, a másik csapat több pontot kapott, mert megkínálták a zsűrit vodkával... szóval a seniorok, mentorok itt is ugyanaz a kategória. MIndegy mentünk tovább, 'viccesebbnél viccesebb' pontokra, de csapatszellem nem nagyon volt, köztünk lett volna, de a két francia kábé így szerintem nem ismeri azt a fogalmat, hogy csapatjáték. A lány arcán folyamatosan a lesz*r*marrogancia ült ki, a srác se erőltette magát nagyon. Fura ez a népség, eleve maguktól be sem mutatkoznak, ha kérdezik őket akkor igen, majd ha az ember megpróbál velük beszélgetni arról, hogy áá igen Franciaország, Loire, ilyenek, rá se rántanak, nem értem minek jöttek el idáig ezért. És tényleg, az összes ilyen. Egyre jobban fagytunk szét, és a játékok sem voltak túl jók, meg a kedvünk sem, így végül 5 pont után én leléptem, mert a maradék feladat mind ugrálós volt, ami nem hiányzott. András később mondta, hogy a két francia utána se szó se beszéd, eltűnt. Hát igen, nehéz dolog lehet elköszönni. A játékok között volt azonban egy, amit érdemes megemlíteni, csak hogy lássuk, mennyire betegek a finnek. A neve Kykka volt (talán), a lényege, hogy kis fahengerek vannak egymásra rakva (kb. 3 decis sörösdoboz méretűek), ezek sorba rakva, a sor mögött pedig egy láda van. A cél, hogy egy sodrófa szerű dolgot kell úgy eldobni, kb. 5 méterről, hogy úgy találjuk el ezeket a hengereket, hogy belerepüljenek a dobozba. Jün reakciója csak annyi volt, hogy 'impossible'. Na igen és tényleg. De mint kiderült, itt Hervantában lesz valamikor nemsokára a világbajnokság belőle, úgyhogy majd tudósítok róla. Azért érdemes egy pillantást vetni ide, annak, akinek a leírás után még mindig az van a fejében, hogy What The Folk?!. Ez után léptem le, kicsit sok volt már, hogy egy nagydumás, piás jópofizó gyerek magyaráz nekem, hogy nem kapunk pontot, mert nem üvöltözünk és iszunk, majd amikor megjegyeztem, hogy szerintem nem csupán az ivás az egyetlen út ahhoz, hogy jól érezzük magunkat és csapatot építsünk, akkor ezt be is kellett volna bizonyítanom.

Kicsit kényeztettem magam a héten és vettem egy ananászt :) Még nem vágtam le, de már nagyon érik a dolog, talán a vasárnapi vacsorán.
Ja meg a hóemberes sztorihoz tartozik, hogy reggelre beledöngölték a földbe, szerintem ez itt egy gigászi parancsmegtagadással volt egyenlő, ami nem megengedhető az egyetem presztízsét tekintve. Az egyetem az egyetem, akármelyik részén a Földgolyóbisnak.

UI: Minden kedves olvasómnak, akinek tegnap volt a születésnapja még egyszer kívánnék, hátha nem értesült róla.