Egy major failure volt :) Ugyanis vettem fel szakmai angolt, gondoltam, ha már itt vagyok akkor ne csak az erasmus szintű angol menjen jól, hanem tanuljak is valamit, pláne, hogy otthon aranyért mérik a nyelvórát. Szóval Andrással bementünk a nyelvórára, voltunk kb. 30-an, bejött a tanárnő, felolvasott 25 nevet, majd a többieknek megköszönte a jelenlétet és kirakott minket... Merhogy itten nincsen ám maximális jelentkezési limit, felveszed a nyelvórát, aztán majd megmondják mennyi hely van. Kissé ideges voltam utána, mert nagyon kell a kredit, hogy ne kelljen visszafizetni az ösztöndíjat. Így átnéztem az órarendem és kiderült, hogy jópár eddig meg nem hírdettet időpont most elkezdte ütni egymást, úgyhogy gyorsan megreformáltam a dolgokat és felvettem 8 kredit b*llsh*t managementet :). Így most 31 kreditem van, amiből 21-et muszáj teljesítenem, remélem nem érnek további meglepetések a héten, mert 15 perce lejárt a jelentkezési idő :)
Az este megint jó volt, Finnish movie night volt, megnéztünk egy nagyon beteg, nagyon vicces, nagyon irónikus finn filmet a télapóról, ajánlom mindenkinek: Rare Exports. Beteg és abszolút finn. Utána Összegyűltünk a kis konyhánkban és f9től mostanáig beszélgettünk, pálinkáztunk Anával és a finn sráccal, akivel végül egy hét után megjegyeztük egymás nevét, Ő Ville. Ez volt az áttörés úgy érzem a kapcsolatunkban, mert egész este velünk beszélgetett és már az ajtóját is nyitva hagyta. Mondjuk a mosogatóban rohadó répahéjat és rízst 2 nap után még mindig nem takarította ki, de ahogy elnéztem a szobáját elég kemény lesz ez az egymás tűréshatárát tesztelgetés :) Ittunk amúgy Glögi-t vagy mit, ami itt a lokál, alkoholmentes forralt bor szerű karácsonyi ital, amiből alkoholos verziót csak Karácsonykor árulnak. VEttünk Anának Andrással ajándékba Jalapena nevű paprikát, mert le volt értékelve a lidliben és ma eszegettünk is belőle kis tacoval, szóval eléggé multikulti este volt. Ennyi volt csak mára, holnap már elvileg lesz egy értelmes tárgyam is, szurkoljon mindenki, hogy jobban sikerüljön, mind a mai.
Az este megint jó volt, Finnish movie night volt, megnéztünk egy nagyon beteg, nagyon vicces, nagyon irónikus finn filmet a télapóról, ajánlom mindenkinek: Rare Exports. Beteg és abszolút finn. Utána Összegyűltünk a kis konyhánkban és f9től mostanáig beszélgettünk, pálinkáztunk Anával és a finn sráccal, akivel végül egy hét után megjegyeztük egymás nevét, Ő Ville. Ez volt az áttörés úgy érzem a kapcsolatunkban, mert egész este velünk beszélgetett és már az ajtóját is nyitva hagyta. Mondjuk a mosogatóban rohadó répahéjat és rízst 2 nap után még mindig nem takarította ki, de ahogy elnéztem a szobáját elég kemény lesz ez az egymás tűréshatárát tesztelgetés :) Ittunk amúgy Glögi-t vagy mit, ami itt a lokál, alkoholmentes forralt bor szerű karácsonyi ital, amiből alkoholos verziót csak Karácsonykor árulnak. VEttünk Anának Andrással ajándékba Jalapena nevű paprikát, mert le volt értékelve a lidliben és ma eszegettünk is belőle kis tacoval, szóval eléggé multikulti este volt. Ennyi volt csak mára, holnap már elvileg lesz egy értelmes tárgyam is, szurkoljon mindenki, hogy jobban sikerüljön, mind a mai.
Ezt még elfelejtettem írni, de teljesen letaglóz, hogy ilyen lakótelep dzsungelben laksz. Dániában nem is volt panel, egyáltalán. Azt hittem, hogy csak Kelet-Európában divat. A kolitok milyen? Az is panel? Hány emeletes? stb
VálaszTörlésDóri
Szia!
VálaszTörlésAzt hiszem írtam valahol, hogy ez is panel, 10 emeletes, mi az 5-en lakunk. Kissé retro, de teljesen rendben van. A fűtés annyira nem megy, de úgy tűnik, hogy minden hűzban kicsit visszavettek, talán a válság miatt. Mindenesetre már hozzászoktam, uh. nem vész :)