Happala-Kappala, dínom-dánom, Hakkinen-Raikönnen, uccu neki, csuhajja - avagy egy fél év Finnországban

2012. január 7., szombat

Egy kis szocializálódás

Először írok még a tegnap estéről kicsit, mert egy az itteni életemre nagy hatást gyakorló ismerettségre tettem szert. Megjött András német szobatársa, akiii, akiiii, akiiiiiiii igen, siklóernyőzik, itt van az ernyője, ami egy UP Katenga és pont az én méretem :) Szóval beszélgettem vele csomót, még jófej is, úgyhogy nemsokára megyek kicsit kutyázni vele elvileg. Legalább nem jövök ki a gyakorlatból. Amúgy pont tegnap volt repülni, kb. 60 km-re van egy reptér, ahol 3 euroért csőrölnek. Azon gondolkodom, hogy hogy lehetne kihozni ide a cuccomat, mert mutatott nyári légifotókat és egyszerűen elképesztően gyönyörű a táj!


Dél körül elmentünk a vadasparkos hegyre ahol tudtam csinálni pár panoráma képet, és majdnem láttuk a napot is. Holnap remélhetőleg nem csak majdnem fogjuk látni, mert kezd tisztulni. Elég jó volt ez a séta, nagyonnagyon szép ez a tavas vidék, olyan mélysötétek a tavak, nagyon jó ez az árnyalat, sosem láttam még ilyen színeket, pedig volt szerencsém erre-arra járni a világban.


A mai nap főleg a szaunáról szólt, ugyanis elmentünk Tampere város egyik publikus szaunájába. Ez itt a finnek legnagyobb közösségi eseménye, szerintem itt még csajozni is mernek :) Ami jó, hogy ami elsőre beugorhat az otthon maradottaknak, hogy úúú publikus hely, akkor biztos nagyon gány, na nem. Nincs zárható szekrény itt sem, de itt sincs rá szükség. Ja igen, ez ugyanakkor nem a kolbászrázós verzió, hanem a fürdőgatyás. Szóval a szauna kb. 40 fős volt, voltak itt lokál hárdkór arcok, nagyon kedvesen nekiálltak beszélgetni velünk, viccelődtek azon, hogy kezdők vagyunk, egy idősebb fószer pedig rögtön rácápázott Anára és jót beszélgettek az egész szaunás procedúra alatt. Megjegyzem igen csinos finn lányokat láttunk, akik különösen Jün fantáziáját pörgették fel :) Szóval lássuk akkor a procedúrát. Adott egy 9 fokos tó (meleg), egy -11 fokos havas táj (meleg) és egy 110 fokos fadoboz 3 emeletnyi padsorral. Veszel egy zuhanyt, majd bemész a fadobozba, ahol a sok magába fordult finn üldögél. Felfigyelnek rád, és érdeklődve nézik mit lépsz. Rögtön látják, hogy kezdő vagy, mert se sapkád, se ilyen feszülős cipőd vagy "hó zoknid". 3 szint van ugye, fent van a legmelegebb ez az expert level, a legalsó az entry level, mondhatni beginner fokozat :) A páratartalmat ugye a melegített kövekre locsolt vízzel lehet állítani. A lokál arcok között megvan ez a kimondatlan összhang, hogy néha az egyik néni vagy valamelyik kigyúrt fiatal rátol pár litert a kövekre valamint a bátrabbak hoznak friss vizet. Ami érdekes, hogy valahogy tényleg megvan a sorren, a munkamegoszlás, anélkül, hogy szólnának egy szót is. Szóval a beginner fokozat nem is annyira meleg, először rögtön a legmagasabb helyre ültünk, ami király volt egészen addig, amíg a lokálarcok meg nem izzasztottak minket egy vödörnyi vízzel ( a köveken), ekkor olyan iszonyatosan forró volt fenn, hogy egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy hogy bírták ki. A középső szint teljesen jó volt. Az ember egy idő után érzi, hogy "kész van" és akkor kimegy a fagyba, elsétál a tóig, úszik egy kört, üldögél kicsit, majd visszamegy, vesz egy langyos zuhanyt, vár pár percet és kezdi először. Amikor odaértünk csak elszörnyedve néztük ezeket a lemmingeket, ahogy mennek sorba bele a jégbe, de aztán amikor először mentem ki annyira jól esett, hogy nem is tudnám még elmondani sem, nemhogy leírni. A víz kifejezetten jó volt. Alex alkotott, papucsba indult a vízbe, szép óvatosan lépkedett lefelé a lépcsőn, majd mellmagasságnál realizálta, hogy elúszik a jobb papucsa. Hát nem vetette magát utána. Aztán kifelé jövet elúszott a bal is, szomorúan konstatálta, de nem ment vissza értük, mert kb. egy perc után lebénul az ember, szinte alig tud mozogni. Kifelé jövet egy finn nő vadul magyarázni kezdett neki finnül, aztán angolul, hogy elúszott a papucsa, mire Alex szinte szégyenkezve mondta, hogy ja, hát ez van. Mikor legközelebb kijöttünk ott volt a papucs az épületnél az egyik fakkban :):) Nagyon jó volt ez az egész, teljesen felfrissültem.
Ezután Ivy mutatott egy kávézót, ami akár Budapest egyik romkocsmája is lehetett volna, ittunk egy forró csokit és megpróbáltuk elmagyarázni Andrással a magyar kártyát, de mivel én nem nagyon tudok játszani vele ezért elég hamar belesültem a traditional hungarian magyar kártyába :) Utána hazajöttünk leölni a csirkéinket, mert éhen pusztultunk, úgyhogy főztem végre valami értelmeset is, mondanom sem kell, hogy az utolsó szemig elfogyott. Holnap visszamegyünk szánkózni a hegyre elvileg, várom már. Közben durvul az idő, most -12 van, holnapra -16-ot írnak, de igazából nem fázom.


A fényképek még mindig itt vannak, úgyhogy akit érdekel ez tegye be a kedvencekbe, mert többször nem fogom linkelni szerintem.

https://picasaweb.google.com/gyandras/Januar?authuser=0&authkey=Gv1sRgCMLP5-6WzZbocg&feat=directlink


1 megjegyzés: