Happala-Kappala, dínom-dánom, Hakkinen-Raikönnen, uccu neki, csuhajja - avagy egy fél év Finnországban

2012. március 10., szombat

Telet akarok, kérem vissza a -30-at!

Annyira megdöglött a dolog, hogy már stabilan plusz fokok vannak. Persze egész vizsgahéten szikrázó napsütés, mínusz egykét fok volt, mondhatni tökéletes kiránduló idő, erre tessék. Szombat reggel. Kinyitom az erkély ajtót és arcon vág a 200%-os páratartalom. Na mindegy, nem panaszkodok, mert láttuk a sarki fényt :) Ráadásul kb. 6 ember látta. Velünk együtt :) Most igazából mindenki nagyon-nagyon utál minket és nagyon-nagyon irigyek, mindenféle ember nyaggatott csütörtökön, hogy honnan láttuk meg mikor és megőrülnek a fotótól és 400 like, stb. Csütörtök este, amikor kinn voltunk a tavon kb 30 cserediák kóválygott az éjszakában. Nagyon nagy élmény volt amúgy a tavon mászkálni, folyamatosan mozog a jég, fantasztikus hangja van. Félni nem kell, mert legalább 40 centi vastag, Robertet múlt héten egy kisautóval csőrölték egy tóról, Ville pedig mondta, hogy március végéig azárt még simán lehet rajta mászkálni. Persze mindig mindent ésszel és odafigyelve, de pl. Bram is elég sok túrázós tapasztalattal rendelkezik és megegyeztünk, hogy tényleg működik az, ha az ösztöneidre hallgatsz és nem mész arra, ahol nincs jó hangja a jégnek vagy egyszerűen valami nem tetszik benne.



Péntekkel bezárult a vizsgaidőszak végre. Volt 3 vizsgám, ebből az első kettő, management meg roncsolásmentes anyagvizsgálat szerintem oké, a pénteki thin film annyira nem biztos. A Fater (aki ugye azzal kezdte anno az első előadást, hogy a háttérképen balra, na az ott, igen az a fekete négyhúros, az az én basszerom a Faterbandában, plusz emellé alacsony, kövérkés, szakállas és csak a cigi hiányzik a szájából, hogy proper rock star legyen) eléggé szétszórt órákat tartott, ennek megfelelően a vizsgám is megfelelően szétszórt volt. Feladott 500 oldalt kb. és vissza is kérdezte, 2 nap alatt nyílván nem tanultam meg, pláne hogy láttam a SARKI FÉNYT :)
Vizsga után szétrobbanás határán volt a fejem, Alexszal hazacsapattuk, Ville boldogan mondta, hogy kapott állást a nyárra, így csak előkerült a Koskenkorva meg a Dzseggermájszter a hűtőből, üres hasra bedobtunk egy felest, meg is lett az eredménye :) Feldobta a hangulatot. Mivel hirtelen rádöbbentem, hogy mennyire elegem van már a tojás 40 féle elkészítési módjából, visszaszaladtam a Lidlibe és estére makarónit főztem, rengeteg gombával, hagymával és hússal, legyen benne anyag azért. Este meg átmentem Bramhoz, aki egyedül volt, mert Yoon épp Lappföldön hajtja a rénszarvasokat (vagy mást :)), úgyhogy elérkezett az idő a tallinni út megtervezésére. Olyan sok tervezni való nem volt, csak a vonatjegyet meg a hajójegyet kellett csekkolni meg szerezni valami hidat, ami alatt elférünk 4-en. Így kb. 50 couchsurfing profilt néztünk végig, majd gyártottuk a sablonleveleket, mígnem találtunk egy hostot, aki külön kiírta, hogy egyértelmű sablonszövegre nem válaszol. Na uccu neki, ez már éjfél örül volt, úgyhogy nekiálltunk felturbózni a levelet, ráadásul az arc tényleg szimpatikusnak tűnt, meg volt végül az iromány, teljesen személyre szóló, színes-szélesvásznú. Elküldtük, majd böngésztünk tovább, amikor Bram egyszer csak rám nézett, hogy szerintem átírtuk-e a nevet? A válasz egyértelmű nem :) Úgyhogy nagyon személyre szabott volt, csak a neve lett elrontva :) Na mindegy, lesz ez még így se. Hazafelé még szállingózott a hó 1 körül, így azt hiszem utoljára láthattam Herantát teljesen fehéren.Ville meg elment a hétvégén lőni a sereges haverokkal valaholva, kipróbálják az AK47-est meg MP-5-öt. Ki tudja, nincsenek messze az oroszok...

Ma meg végre felvettük a harcot a poratkákkal, mert már kezdtek pofátlanul többségben lenni.

Na meg akadt egy két érdekes dolog az eldugottabb sarkokban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése