CV

 

HALO

Reggeltől management tanulás volt. Hjaj, nem egyszerű.

De legalább a kergetőző mókusok az erkély előtt megszínesítették a délelőttöt. Ügyet sem vetettek rám, az egyik aludt a fán, a másik kettő ölte egymást. Lefelé úgy közlekednek, hogy egyszerűen a gravitációra bízzák magukat és erőteljesen reménykednek, hogy lesz egy ág még eggyel lejjebb.

Andrással 2-3-ig kényelmesen megebédeltünk, majd besétáltunk a UTA-re, közben megtaláltam azt a táblát, aminél anno eltévedtem, hát nem egyértelmű még világosban sem. Az óra most nagyon jó volt, finn kisebbségekről volt szó, számikról északon, a 10 féle finn dialektusról és az ebből adódó ellentmondásosságról, hogy keresik a nagy finn gyökereket, de igazából elég szedett-vedett az ország. Na meg persze a cigányokról is volt szó, akiket jóval romantikusabban képzelnek el, mint mi. Talán nem véletlen, hisz itt kb. 2000-en vannak és a zenét hozta fel róluk a koma, ami ugye azért más réteg.

Hazafelé mákom volt, pont lekaptam a UTA előtt a Holdat HALO-effektel, úgyhogy álljon ez itt emlékül.
Na meg közben szökünk egy évet is.

Kibina

Először kis linearitás pár sorban. Vasárnap este koriztunk, szép tiszta idő volt, így jól látszott a Jupiter-Vénusz-Hold együttállás. Persze az állvány pont nem volt nálam és a kivilágított koripálya sem volt az igazán ideális fotós pont, így úgy határoztam, hogy majd másnap lefotózom. Nem is fért volna bele egy állványért rohanás, majd le a tóhoz rohanás, mert este átjött Gábor, Andi és András és átpörgettük a litvániás képeket. Majd Gábor megmutatta a lappföldi képeit is, így éjfélig húzódott az este. Közben néztem a világűr időjárás előrejelzést és megint minden mutató kiakadt 10 körül, így éjfélkor Alexszal és Andrással kizúztunk sípályához reménykedvén abban, hogy látunk valamit, de persze a pályavilágítás még mindig ment (azt nem tudom, hogy minek), így esélyünk sem volt. Közben a szél is beerősödött és megjelentek a város felett a messzi távolban a felhők. Alex 5 perc után belátta, hogy esélytelen a dolog, persze Andrással még maradtunk csak úgy a fújó szél és a hideg kedvéért, meg közben egy ideje már a lappföldi úton pörgünk. Na meg egy Tallin is kezd képbe kerülni közbe. De most először a vizsgák. Fél 2-kor értem kb. haza, még pont volt időm lekapnia az Oriont, mielőtt eltakarták a felhők, így álldogáltam még 10 percet az erkélyen, filózva a távoli s mesés csillagképen. /Közben rájöttem, hogy a képet nem akkor csináltam, különben nem tudtam volna tegnap 20.30-kor feltenni, de mindegy. A lényeg, hogy szép volt és néztem./

Ma reggel meg 11-től lett volna órám, a szokásos diák prezentációkkal, de egyrészt elég álmos voltam, másrészt felültem, kinéztem és tomboló hóvihar fogadott, úgyhogy vissza is aludtam hamar. Az első, tényleg ellógott órám. Így is csak 60%-on kellett volna benn lenni én meg minden órán benn voltam (kivéve a litvániás napot), úgyhogy ennek örömére, holnap sem kelek fel 8-kor, hogy bemenjek arra az egyetlen 20 perces előadásra. Délután volt az újabb menedzsment kamu megbeszélés a 2. házival kapcsolatban, amiben egy tendert kellett kiírnunk. Nem emlékszem, hogy írtam-e róla, mindenesetre ez még akár hasznos is lehet a jövőben, a beszélgetés pedig nem is volt rossz.

Most este buli van a G149-ben, kb. kéthetente egyébként, András ment, de én most nem érzek energiát magamban, holnap pedig már lelkiekben a vizsgákra szeretnék hangolódni. Nem rég jöttünk ki amúgy a szaunából.

Na de a lényeg végre, hogy elküldte Vita a Kibina receptjét, úgyhogy be is másolom, hogy ha valaki ki szeretné próbálni, hát hajrá!

"You will nead:
0,5 kg. flour
2 eggs
300 g. butter
350 g. sour cream
0,5 kg choped meat
1 onion
Salt, pepper


Put the flour, salt and butter together. Rub the butter and flour
together until it gets solid mass. Add the egg and sour cream and stir
together. Knead the dough. Leave dough in the fridge for 30 minutes.
Chop the meat and onion, add some salt and pepper and mix it all together.
In this video you can see how kibinas it is made
http://tv.delfi.lt/video/3kZgh1S1/
Bake it for 25 minutes in 200 C temperature.

Enjoy Your meal! ;)"


A két hónap alatt, több mint 2000 oldal megnyitás pedig különösen szívmelengető.

Orion

Suli vs. hétköznapi problémák

"...
me: 

remélem a vizsgák is ilyenek lesznek

azért van egy gombóc a torkomban

 

 Andras:  nekem nincs totál, nem is értem miért igazából... de nagyon nem érdekel

egyelőre a kaja jobban izgat, mert otthon mondták, nem ártott volna kifőzni alaposabban a méreganyagokat előtte:D

 

me: 

de élsz még,nem?

 

 Andras:  és hogy amit leválasztottam, az nem a vesevelő volt, hanem a húgyutak meg ilyesmi amit aztán a sütés végén beleborítottam mint velő, ahogy a nagykönyvben meg van írva

még jó hogy nem szereted és jöttél fel megkóstolni

 

me:

aztarohadt :D

már ne is haragudj

de más nem jut eszembe

nem baj, igazából így egészséges

 

Andras:  hát.. igen 

az ősemberek is így ették és ők is elvoltak 30éves korukig. "

Hétköznapok

/Szerk.: Katt oda oldalra 50, részben még soha nem látott nagyszerű fotóért Litvániából! --->/

Mondhatnám szürke, mert egy ideje már nem süt a nap. Az ég egybefolyik a távolban, tiszta tejföl minden. A tudatom is eléggé ködös, meg vagyok fázva már egy ideje és állandóan vérzik az orrom. Az idő trágya, +3 és -3 között van, pár napja még eső is esett, a szép fehér hó most koszos szürke, kilátszik az aszfalt és minden pillanatban az éltedre törhet egy-egy lefagyott lépcső.

Ennyi elég is volt a negatívumokból, mert azért a héten volt ez-az. Szerdán este átmentünk Bramhoz és Yoonhöz, hogy összegyűjtsük a tízmillió képünket Litvániáról. Én egy laza 450-el képviseltem magam és Kedves Olvasó, aki most azt gondolja, hogy csak házak voltak rajta az nagyon téved, az utóbbi években már emberek is kerülnek a képekre néha :) András kb. 600 képpel érkezett, ebből kb. 3-on volt ember :) Bram és Alex egy szolidabb adaggal jelölte magát, így szerintem ~1200 képet pörgettünk át jó hangulatban. Amiről egy részt mi, másrészt egy kis észt vodka, litván dutyfree és egy kis helyi sör gondoskodott. Bram vicces, mondtam neki, hogy írok blogot, Andrástól megtudta a címét és elolvasta google translatorrel, majd egyszer csak kaptam egy üzenetet facebookon, hogy "And btw, Kibinai!". Ugyanis kb. az egyetlen mondat, amit ki tudott hámozni, az az volt, hogy nem emlékszem a trakai lokálspecialitás nevére, így mindenki rebegjen hálát Bramnak, mert a keresett név a Kibinai.

Visszatérve a képekre, kitűztük magunknak azt a célt, hogy 50 képet kiválogatunk és majd egy palacsintázás keretében összetrombitált népségnek megmutatjuk. Mindenki átnézte a saját képeit és kiszelektálta, ami neki tetszik, majd Yoon főbíró vezetésével egy Passed/Failed rendszerű kétbites szűrőn engedtük át őket. Majd feltöltöm őket külön is és akkor akinek nincs kedve 1200 kpet végignézni Litvániáról az könnyebb helyzetbe kerül :) Utána még maradtunk, sztoriztunk, Bram mutatott képeket egy skóciai túráról, ami eléggé adta, úgyhogy lehet, hogy egy olcsó ryanaiirel egyszer érdemes lenne elmenni odáig. Végül Andrással ketten valami fél 2-ig maradtunk, elég jól telt az este. Persze a másnap reggel annál nehezebb volt.

Csücsörtökön leadtam az első finn kisfogalmazásomat, ami álljon itt emlékül. A helyes megfejtők magas jutalomban részesülnek.

András Gyöngy

Moi!
Minun nimi on András Gyöngy. Olen 23 vuotta vanha ja naimaton. Olen kotoisin Unkarista siis mun äidinkieli on unkarilainen. Puhun myös englantia, vähän saksaa, italiaa ja tosi vähän suomea. Minä asun nyt Tampereella Hervannassa mutta minun kotikaupunki on Budapest. Minun osoittee on Orivedenkatu 8 D83. Olen opiskelija ja opiskelen nyt Tampereen teknillisessä yliopistossa. András Németh on minun ystävä, hän on kotoisin Unkarista myös. Harrastan matkailua, luistelua, laskettelua ja varjoliitoa.

Nähdään!

Este már nem voltam a toppon, többiek elmentek biliárdozni, de én inkább itthon maradtam, mert egy kedves hang várt valahol ezersokszáz kilométerrel arrébb.

Pénteken reggel céglátogatáson voltunk NDT-ből (roncsolásmentes anyagvizsgálat). Reggel kissé összekaptunk Alexszal, félreértések meg a korai kelésnek köszönhetően, de igazából minden ilyet meg tudunk beszélni, úgyhogy probléma az nincs. Viszont az egyik francia gyökér rendesen felhúzott a buszmegállóban. Ilyen nagyon okoskodó nagyon tudja mondani maaannn, állt a két kis haverjával és szerintem még a csütörtök hajnali bulitól megrészegülten (mindenesetre a fűszag az áradt belőlük) magyarázott valamit, úgy, hogy hozzá se szóltam. Hát egy pároslábas tarkónrúgást lehet, hogy kiérdemelt volna, de kb. 10 másodpercig foglalkoztam szegény hülyegyerekkel és utána hagytam, had örüljön magának. Életemben először sikerült talán normálisan felülkerekedni egy idiótán, így ez egy nagy előrelépés. Ez amúgy most úgy hangzott, mint ha esélyem lenne egy pároslábas tarkórúgásra, de valójában nincs :D:D:D na meg nem is gondoltam komolyan.

A cég nem volt rossz, eltekintve, hogy egy 60-70 perces előadást kellett végigállni. De utána megnéztünk mindenféle eszközt, örvényáramos mágnesporos foszforszkálós UV-lámpázós, penetrációs tesztet, ultrahangos hegesztésvizsgálatot, röntgensugaras átvilágítást (ráadásul a legmodernebb technikát), úgyhogy szakmailag biztos, hogy hasznos volt.

Este focimeccsek következtek az egyetemen, Dél-Korea-Csehország és Irán-Mexikó. A vicces az volt, hogy egyedül az iráni csapat állt csak irániakból, Csehországba még egy-két ferdeszemű befért erősítésnek, tekintve, hogy 2 cseh srác van. Yoon csapata nagyon harciasan küzdött, de 10-3-ra keményen kikaptak, ám Mexikó 13-0-ás vereségét semmi nem múlta felül.Közben Brammal arról értekeztünk, hogy elég ijesztően sok iráni van (~30-40) és vajon véletlen összefüggés-e, hogy a TUT messze földön híres az atomtechnológia oktatásáról. Minden esetre pl. Fabi két iráni lakótársáról még azt se tudja, hogy mit tanulnak itt, állati illedelmesek, sosem szólnak egy szót sem.

A focimeccs után még átmentünk Andihoz és Yoonel, Brammal meg Anával megnéztünk egy mexikói filmet, ami nem volt rossz, de a vége felé én már elég ko voltam. Többiek maradtak valami 1-ig de én hazamentem pihengetni. Ennek megfelelően a szombati napon semmi érdekes nem történt. Megírtam a menedzsment házit, amiben egy Tendert kellett kiírni CRM szoftver implementálására. Mivel 4-en csináljuk, így eléggé össze-vissza munka, sokkal egyszerűbb lenne, ha egyedül kéne megírni az egészet, de igazából nem izgat. Legyen meg a továbbjutás most, aztán jólvan. A lényeget így is értem. Este Alexre megint rátört a sütögethetnék, így pizza készült, ami igazán finom lett. Kaja után azonnal mentünk szaunázni, mert Gábor foglalt 8-9-ig. Azt gondoltam ,hogy a náthának majd jót tesz, este még úgy is tűnt, de vasárnap reggel kevésbé indult mókásan. Valami nyavalya mindkettőnket ledöntött a lábáról, így a 11-es kelés után még 1-ig pihengettem az ágyban. Házi írás volt a nap legnagyobb durranása, egy kis beszámoló a pénteki céglátogatásról, de amúgy semmi érdemleges nem történt. Az idő végre elkezdett tisztulni, napközben néha kikandikált a nap, most este pedig már egészen kitisztult.
Holnap estére tervezünk egy kis bemutatót a litvániai képekből, addigra remélhetőleg összekaparom magam.

Mint a mókus fenn a fán. Egyik reggel csak sikerült lekapnom.

Mozizunk.

Yoon Dél-Koreáért harcol