Moi-moi, D83C, sóhajtottam, majd utoljára bezártam az ajtót mögöttem, körbefotóztam a lakást és menekültem a második árnyéktól, a hallgatózó falaktól és növekvő agresszivitással megáldott pszichopata terrorból. Igazából mindig is egy keleti irányba néző szobát szerettem volna :)
Ugyan még csak egy éjszakát és másfél napot töltöttem el az új kecóban, de máris érzem milyen az, ha normális emberekkel lakik együtt az ember :), úgyhogy május is király hónap lesz :) Az első hét is jó volt igazából. Ott tartottam valahol, hogy Eszti elmegy. Mivel Chiara szívébe nagyon belopta magát, ezért újabb, Eszti búcsúztató vacsora szerveződött, Yoon megígérte, hogy készít dél-koreai kaját, amit végül nagyon rendesen végrehajtott. Ezek a dél-koreaiak igazán jó ételeket tudnak, csupa fokhagyma meg serpenyős húsos zöldséges dolgok. Ana meg persze hozta az elmaradhatatlan tequilát :)
|
Hmm, Tequilaaa és a citrommosoly. |
|
Szívtipró újra akcióban. |
|
Bram, Eszti és a thumbs up. Örök pozitív életfelfogás. |
A hét maradék részét az erdőben sétálva töltöttem, Ana pedig mindig lelkesen csatlakozott, így Chiarával és vele megnéztük az este 10 körüli naplementéket :) Nagyon durva, hetente kb. 1 órával hosszabbodik a nap hossza, teljesen túl tudja hajtani magát az ember, 6 körül még javában süt a nap és nőnek az igazi távfelhők, 10-kor pedig olyan az ember érzése, mintha este 7-es szürkület lenne. Sajnos most ezek a séták kicsit elmaradnak, kedden vizsga, többieknek is van mit csinálni, de utána azt hiszem kihasználjuk az utolsó két hetet, mindenféle tekintetben :) Köszi a szavazatokat, vicces, hogy mennyi mazochista ember olvassa a blogom :) Nekik kívánnék teljesebb életet és kellemes rémálmokat!
|
Bye-bye Eszti! |
|
Kész, imádom ezeket a köveket. |
|
(igen, az még jég) |
Teljesen irigy vagyok, én ilyenkor lennék igazán kíváncsi Finnországra! Ja, és láttam ám a tájépítészeknek szóló képeket :D
VálaszTörlésÉrezd jól magad továbbra is, ölel:
Dóri